Tisztelt Miniszterhelyettes Asszony!

Elnök Asszony!

Polgármester Úr!

Főigazgató Úr!

Tisztelettel köszöntöm az egyházi méltóságokat is!

Egy örömteli találkozás az, amire a mai nap itt, Tokajban sor kerül, hiszen hogyha Tokaj város nevét halljuk, akkor tudhatjuk, hogy az nemcsak nekünk, magyaroknak mond valamit. Nekünk sokat is jelent, de a világon mindenhol Tokajt azonosítják a legkiválóbb borok egyikével, a tokaji aszúval, és mindenhol a világon, ahol borkedvelő emberek élnek, ott számon tartják ezt a települést. Egy olyan település, amely ilyen egyedülálló adottságokkal rendelkezik, méltóképpen kell, hogy kinézzen, a belvárosa is méltóképpen kell, hogy kinézzen, és legyünk őszinték, hogy a rendszerváltoztatást követő időszakban a magyar állam nem tudott kellő forrásokat biztosítani ebben a térségben ahhoz, hogy az itteni városok – ezen belül is Tokaj – megújuljon, és megőrizze mindazt, amit a múltból megőrizni érdemes, ráadásul felkészüljön arra az egyedülálló lehetőségre is, amit Tokaj-Hegyalja és a tokaji bor jelent a térség számára. Ha megnézzük azt, hogy Magyarországon milyen az egyes térségekben az átlag életszínvonal, akkor azt látjuk, hogy Budapest GDP-jénél – Budapest hozzájárulásánál a nemzeti össztermékhez – az európai átlag életszínvonal másfélszereséről beszélhetünk. Ehhez képest az ország keleti fele az átlagtól is elmarad. Márpedig úgy gondoljuk, hogy egy ország csak akkor lehet sikeres, ha annak minden része, minden térsége sikeres. Ráadásul Tokaj és Tokaj-Hegyalja, a szőlő és a bor, a történelem gazdagsága és a táj szépsége miatt a legnagyobbakkal, Provence-szal és Toscanával kell, hogy versenyezzen. Az az a liga, ahova ennek a településnek és ennek a térségnek tartoznia kell, és mindannyian tudjuk, hogy most még van távolság. Ha megnézzük azt, hogy milyen gyönyörűen megújult a belváros, akkor végig jövünk a főutcán, nagyon büszkék lehetünk, de ha balra nézünk, akkor már a következő feladatot is látjuk, hogy ez így nem maradhat, ezért folytatni kell a fejlesztéseket. Egy kultúrtáj sokak szövetségével és közös munkájával válhat vendéglátó vidékké. Erre egyszerre van szükség a turistákat érdeklő és lenyűgöző látványosságokra, ezekből szép számmal van itt a környéken, jó magyar konyhára, megbízható szálláshelyekre, itt is óriási lépéseket sikerült tenni az elmúlt években és hónapokban, jó közlekedésre, reklámra, színvonalas fesztiválokra a legkülönbözőbb műfajokban, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezen az úton, bármelyik tényezőt nézzük, bármelyik adottságot nézzük, az elmúlt években nagyon nagyot sikerült előre lépni, látványosan haladt Hegyalja megújítása, történelmi rangjának és méltóságának visszaszerzése.

A 2014-20 közötti európai uniós költségvetési időszakban 70 programtervre összesen 14,3 milliárd forintot költöttünk, és a következő hét évben is, feltéve, hogyha Brüsszelben is úgy gondolják, hogy Magyarországot is megilleti az,ami a jog szerint megilleti, tizenkét pályázat már most nyert, és az is látszik, hogy emellett van egy olyan térségi program, aminek a célja az az, hogy gyakorlatilag Sátoraljaújhelytől Tokaj-Hegyaljáigvagy Szerencsig teljesen megújuljon a térség, és olyan turistalátványosságokat lehessen itt – megfelelő körülmények között – látogatni, amely valóban egyedülálló az országban. Az a 3 milliárd forint, amely a tokaji felújításokat érinti, és az a több mint 1 milliárd forint, amely konkrét átadás, vagy konkrétan átadott projekt forrásköltsége volt, megtérül, látható, hogy milyen gyönyörűek lettek azok az ősi házak, azok az ódon épületek, amelyek itt, a főutcában állnak. Ez a projekt éppen ezért egyszerre visz bennünket a múltba, és egyszerre mutatja meg azt a jövőt, amit Tokaj-Hegyalja bejárhat. Mindenki átélheti ez által régi korok hangulatát, ugyanakkor megértheti az előttünk járók üzenetét is. Az autentikus utcakép ehhez nagymértékben járul hozzá.

Bízom abban, hogy a következő években ez a fejlődés – még akkor is, ha most nehéz időket élünk, és hogyha talán egy-két év késedelmet, sok fejlesztést szenvedni is fog, de a következő egy-két évben folytatódhat az a robbanásszerű fejlődés, az a komoly előrelépés, amit az elmúlt szűk évtizedben láthattunk és mindannyian átélhettünk. És hogyha így lesz, akkor a következő hónapokban és években is lesz okunk arra, hogy újra és újra örömteli alkalmakkor találkozzunk. Ezt kívánom mindenkinek. Ezt kívánom a tokajiaknak, a Tokaj-Hegyalján élőknek, és szeretnék végül köszönetet mondani mindazoknak, akik értékes munkájukkal járultak hozzá ahhoz, hogy ez a szép terv ilyen formában válhatott valósággá.

Köszönöm a figyelmet!