„Belülről vezérelt ember a kívülről vezérelt emberek világában”
Tisztelt Walesa Elnök Úr! Tisztelt Antall Klára és Mádl Dalma Asszony! Tisztelt Schmitt Elnök Úr! Tisztelt Boross Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Excellenciás Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Közönség!
Keveseknek adatik meg, hogy már életükben legendákká válnak. Amikor Nixon elnök a lemondását megelőző éjjel már hatalma elvesztésének biztos tudatában a Fehér Házban várta, hogy múljanak a nehéz órák, Henry Kissinger külügyminiszter állítólag azzal vigasztalta a Watergate-botrányba belebukott államfőt, hogy „Elnök Úr, a történelem másként fog emlékezni Önre!” Erre Nixon azt felelte „attól függ, kik írják a történelmet”. De bárkik is fogják írni a 20. század történelmét, a mai nap kitüntetettje, Lech Walesa elnök úr történelmi szerepe és már életében méltán legendás alakja kihagyhatatlan lesz belőle. Ha ma valaki repülővel Gdanskból Krakkóba akar utazni, akkor útja a Lech Walesa Repülőtérről a II. János Pál Repülőtérre vezet. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy – az Európában csak mihozzánk, magyarokhoz mérhetően tragikus sorsú – lengyel nemzet számára a XX. században olyan kegyelmi ajándék jutott osztályrészül, hogy e kiváló lengyel vezetők nagyságának minden vitán felülálló elismeréséhez nem szükséges történelmi távlat.
Lech Walesa elnök úr kitörölhetetlen szimbóluma a 20. század kommunista diktatúrával szembeni ellenállásának, az utolsó nagy világtörténelmi fordulatot hozó 89-90-es átalakulásnak és rendszerváltozásnak, valamint a lengyel nemzet legdicsőbb hagyományait felélesztő Szolidaritás mozgalomnak.
Lech Walesa olyan mozgalmat szervezett egy totalitárius diktatúrában, amely a fenyegetettség közepette is Európa hagyományos és valódi értékeit jelenítette meg, hiszen a Szolidaritás demokratikus, nemzeti és keresztyén mozgalom volt. Nemzeti, egy az internacionalizmust hirdető diktatúra időszakában, szabadságot és demokráciát követelő egy, az embereket külső és belső rabságban tartani akaró önkényuralom alatt, és keresztyén egy, az egyházakkal szemben elnyomást, fenyegetést és erőszakot alkalmazó hatalom korszakában. Lech Walesa-t nem lehetett céljától eltéríteni sem fenyegetéssel, sem erőszakkal, sem pedig szabadságelvonással.
A mai kitüntetett vállalkozásának sikere, a Szolidaritás győzelme, a nemzeti, demokratikus és keresztyén Lengyelország létrejötte a történelem legpozitívabb üzenetét hordozza magában. Azt hirdeti, hogy valóban nemes eszmék felett az elnyomás és az erőszak csak átmeneti győzelmet arathat.
Mert hiába gyilkolta le a megszálló náci hatalom katolikus papok ezreit a II. világháború során, hiába nyomta el a kommunista diktatúra az egyházat és vetette börtönbe Visinszkij bíborost, mégis a kontinensünkre jellemző paphiány orvoslása érdekében ma Európa szinte valamennyi államában lengyel papok is hirdetik az evangéliumot. Mégis ma a lengyel szent, pápa élete, szolgálata és emléke világszerte tízmillókat inspirál – felekezethez tartozásra tekintet nélkül.
Amikor II. János Pál pápa 1979-ben először tett apostoli látogatást Lengyelországban, mindenki tudta, hogy valami új született, valami visszavonhatatlanul megváltozott, valami elkezdődött. Ezt a példátlanul emelkedett demokratikus lelki közösséget alakította a szabadságért síkra lépő nemzeti mozgalommá Lech Walesa. Ezzel a csodálatos, az alapvető emberi szabadságvágy és hit által közösségé formált mozgalommal szemben a diktatúra tehetetlen volt. A kommunista hatalom által meggyilkolt Jerzy Popielusko atya mondta „a Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva”. Ahogyan szintén a mártír lengyel atya megfogalmazta: „torz az az eszme, amely csak erőszakkal tud fennmaradni”. Éppen ezért a Szolidaritást sem az állandó fenyegetés, sem Lech Walesa letartóztatása, sem a szükségállapot kihirdetése nem semmisítette és nem rendítette meg. A szabadságért jött létre, ezért csak akkor szakadhatott darabokra, amikor célját már elérte és elhozta a valódi értékek jegyében fogant szabadságot a lengyel nemzet számára.
A ma kitüntetett Walesa elnök úr az állhatatosság, a kitartás és a remény megtestesítője. Lengyelország szerencséje, hogy ahogy II. János Pál pápa esetében a katolikus egyház, úgy Lech Walesa személyében a Szolidaritás mozgalom is a megfelelő pillanatban, a megfelelő helyre, a megfelelő embert állította. Ahogyan Lengyelországnak is szerencséje, hogy a demokratikus fordulatot követően 5 éven át Walesa elnök úr államfőként szolgálta hazáját.
Közép-Európa önrendelkezésüket oly hosszú idő után visszanyert államai közül Magyarország a díjat adományozó szervezet névadójának, Antall Józsefnek, Csehszlovákia majd Csehország Vaclav Havelnek, Lengyelország pedig Lech Walesának a vezetésével tette meg az első, meghatározó lépéseket az európai közösséghez való tartozás és az euroatlanti integráció irányába.
Bár sokszor látjuk, hogy ez az út sem arannyal kikövezett, sokszor az újabbaknak, vagy kisebbeknek többletakadályokkal tarkított, mégsem szabad soha szem elől tévesztenünk, hogy minden más út járhatatlan és nemzeti tragédiához vezetne. Lech Walesa munkásságának üzenete ma is aktuális, hiszen napjaink Európájának semmire nincs nagyobb szüksége, mint szolidaritásra. Szolidaritásra, mely az európai közösségen belül tiszteletben tartja azokat a különbözőségeket, melyek az eltérő történelmi hagyományokból erednek, és megértésre, amely hajlandó elfogadni, hogy Európa olyan hagyományos értékei, mint a kereszténység és a nemzetek közösségén alapuló szoros együttműködés néhány tagállam – így Lengyelország és Magyarország – számára ma is vállalt értékei kontinensünknek.
A ma első alkalommal átadott kitüntetés rangját egyszerre határozza meg a kitüntetést adományozó Tudásközpont névadója és a kitüntetett. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy egy Nobel-békedíjas számára milyen kitüntetés fejezheti ki még a nagyság megbecsülését.
Ezért a lassan 700 éves visegrádi együttműködés fontosságának és reményeink szerint örökké való időszerűségének szimbóluma, hogy a rendszerváltoztatás magyar miniszterelnökének nevét viselő Tudásközpont által adományozott díjat ma az a lengyel államférfi, Lech Walesa elnök úr veheti át, aki nem csupán hazája, hanem Közép-Európa egészének szabadságáért egyedülálló érdemeket szerzett. Amit Tölgyessy Péter rendszerváltó magyar politikus, Antall Józsefre mondott az a kitüntetett Lech Walesára szintén igaz: „belülről vezérelt ember a kívülről vezérelt emberek világában”. E szilárd belső hit és erkölcsi meggyőződés – melyek hiánya oly fájdalmasan jellemzi napjaink politikáját – adott bátorságot Lech Walesának ahhoz, hogy élete kockáztatását is vállalja a kommunista uralom legyőzéséért és Lengyelország szabadságáért. Mi, akik megvagyunk győződve arról, hogy a demokrácia és a szabadság értékeiről azok tehetnek a leghitelesebben tanúbizonyságot, akik egy diktatúrában személyes példamutatással küzdöttek értük, büszkék vagyunk arra, hogy ma itt, a Magyar Országgyűlés épületében Európa egyik legnagyobb élő tanúságtevőjét köszönthetjük.
Isten éltesse Önt, Elnök Úr!
