Mindenkinek az az érdeke, hogy elkerülje, hogy világháborúvá szélesedjen az "orosz agresszióból következő háborús helyzet"; ezért Magyarország továbbra is békepárti, és a jövőben is az marad - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. A miniszter a kormány háromnapos, Sopronbánfalván tartott kihelyezett üléséről azt mondta, a tanácskozás lehetőséget adott arra, hogy ne csupán egyes konkrét ügyekben hozzon döntéseket a kabinet, hanem áttekinthetett stratégiailag is fontos kérdéseket.

Gulyás Gergely az ukrajnai háborúról elmondta: azt látni az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogy a háborúban emberek tízezrei halnak meg mindkét oldalon, és felfoghatatlan az a pusztítás, amit az elmúlt lassan 12 hónapban Ukrajna elszenvedett. "Életeket csak úgy lehet menteni, hogyha azonnali tűzszünet van, béketárgyalások lesznek, és béke lesz" - mutatott rá.

Kijelentette: a legnagyobb veszély az ukrajnai konfliktus kiszélesedése: mindenkinek az az érdeke, hogy kerüljék el, hogy világháborúvá szélesedjen az "orosz agresszióból következő háborús helyzet"; ezért Magyarország továbbra is békepárti, és a jövőben is az marad.

Megjegyezte: a tűzszünetet és a béketárgyalásokat fogják szorgalmazni minden fórumon, és Brüsszelben, a NATO-ban, az ENSZ-ben és mindenütt segítséget nyújtanak Ukrajnának.

Gulyás Gergely a magyar álláspontot ismertetve kifejtette: mindig is elítélték az orosz agressziót és anyagilag támogatták Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújtottak, menekülteket fogadtak be mindenféle felső korlát nélkül.

Kiemelte: a magyar álláspont annyiban egyedi, hogy fegyvereket nem küld, mert ezt csak Kárpátalján keresztül lehetne megtenni, Kárpátalja pedig eddig a háborúban nem volt érintett, "és mindannyiunk érdeke már csak az ott élő magyarság miatt is, hogy ez így maradjon".

Arról is beszélt, hogy a szankciókat, különösen az energetikai intézkedéseket sem támogatták, mert azzal "nem Oroszországot büntettük, hanem elsősorban saját magunkat".

Közölte: mindaz az elképesztő gazdasági kár, infláció, amelyet az elmúlt évben láthattunk, döntően az energiaárak növekedésének a következménye, ezért kiemelt fontosságú, hogy józan és racionális politikát vigyenek, függetlenül attól, hogy Európában ezekben a kérdésekben komoly viták vannak.

Az egész Európát sújtó gazdasági válság ellenére Magyarország teljesíti azt, amit ígért a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető elmondta, az elmúlt évi magas infláció, illetve a háborúra adott szankciós válaszok ellenére a kormány teljesíti az ígéretét: a munkavállalóknál jó néhány százalékkal magasabb volt az átlagos béremelkedés, mint amennyi az infláció volt, a nyugdíjasok esetében pedig bíznak abban, hogy a január elsejével megtörtént 15 százalékos nyugdíjemelés - jó forgatókönyv esetén - infláció feletti is lehet az év egészét nézve.

Hangsúlyozta: folyósítják az inflációval megemelt 13. havi nyugdíjat is.

Felhívta a figyelmet arra: míg a 2008-2009-es gazdasági válság idején a Gyurcsány-Bajnai-kormány elvette a 13. havi nyugdíjat, ezt a mostani kabinet visszaadta, a 13. havi nyugdíjat fenntartja és az inflációval emelte is.

A miniszter a Kormányinfón az idei év legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az inflációt leszorítsák, a munkahelyeket megvédjék, és ne engedjék recesszióba süllyedni a gazdaságot.

Jelezte: az infláció az első hónapokban rendkívül magas lesz, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy letörje, és egy számjegyűre csökkentse az év végére. A legfontosabb, hogy emellett tartani tudják a gazdasági növekedést, lehetőleg az uniós átlagot meghaladó szinten. Emlékeztetett: a 2022-es évben a már említett körülmények közepette is 4,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság.

A recesszió elkerülhető, reális, hogy a magyar gazdaság idén 1,5 százalékos bővülést érjen el - jelentette ki. A kormány és az elemző intézetek többsége is egyetért abban, hogy ez egy reális célkitűzés, tehát a recesszió elkerülhető - hangsúlyozta. Hozzátette: egyre többen támasztják alá a kormánynak azt az előrejelzését, hogy nem "kincstári optimizmus" a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, hanem egy reális, még talán optimistának sem tekinthető becslés.

A hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása, ehhez pedig nagyon fontos, hogy legyen elegendő energia - emelte ki Gulyás Gergely.

Beszámolt arról is, hogy a háromnapos kormányülésen külön foglalkoztak az ország 2030-ig tartó energiastratégiájával Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztésében. Ebben továbbra is jelentős szerepet fog játszani az atomenergia, a megújuló energiák, ezen belül is a napenergia, és hálózatfejlesztésre is szükség van - ismertette.

Ha a kormány meg tud állapodni az Európai Unióval, és fel tudja venni nem csupán a helyreállítási alap minden országnak járó, vissza nem térítendő részét, hanem a hitelrészét is, akkor azt döntően az energetika területén szeretnék elkölteni - közölte. A forrásokat a villamosenergia- és a földgázhálózat fejlesztésére, illetve a villamosenergia-hálózat digitalizálására fordítanák. Ez digitális fejlesztéseket jelentene a Mavirnál és az MVM-nél, illetve 2030-ig egymillió okosmérő telepítését is - ismertette.

A miniszter közlése szerint a gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai szintén kiemelt fontossággal bírnak, ahogyan az Adria-vezeték kapacitásának bővítése is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: ha ma Oroszországból nem érkezne kőolaj, akkor kizárólag tengeri szállítással ezen a kőolajvezetéken lehetne megoldani Magyarország kőolajellátását, azonban a vezeték kapacitása csak 70-80 százaléka a szükségesnek. Ezért ez kiemelt fontosságú projekt, amit Horvátországgal együttműködve szeretne Magyarország megvalósítani - jelezte. Szintén fontosnak nevezte a vízközművek ellátásbiztonsági célú energiahatékonysági beruházásait.

A kormány az iparfejlesztést illetően is megfogalmazta a legfontosabb teendőket - ismertette a miniszter. Ide sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonyságú célú fejlesztését, valamint a zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítését és fejlesztését, illetve a zöld technológiák alkalmazását, ami elsősorban a meglévő ipari folyamatokban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését jelenti.

Szintén fontos kormányzati célkitűzés a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására, valamint a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése, a hidrogén előállítás, az energetikai kutatás, az innováció és mintaprojektek támogatása - ismertette.

Beszámolt arról is, hogy a kormány szeretné fokozni az energiaszuverenitást, amihez szükséges a belföldi szénhidrogén kitermelést növelése. Ez a Mollal és az MVM-mel való együttműködésben valósulhat meg - tette hozzá.

A középületek energiahatékonysági fejlesztését fel kell gyorsítani - közölte a miniszter, hozzátéve: szeretnék, hogy ne legyen még egy olyan tél, amikor az energiával való spórolás miatt a köztisztviselők számára is jelentős áldozatot kívánó szabályokat kell elfogadni. Jelezte: a lakosság energiahatékonysági beruházásait is támogatni szükséges.

Kitért arra is: az energiastratégia része az alternatív meghajtású mobilitás fejlesztése, ami a vasúti gördülő állomány villamosítását, elektromos buszok beszerzését, az elektromobilitás támogatását jelenti. Ebben a legnagyobb előrelépés - ami az évtized végére reális - a hidrogén-meghajtású buszok és nehézgépjárművek támogatása - jelezte.

A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról folytatott uniós tárgyalásokról szólva megjegyezte: egyszerűbb lenne úgy tárgyalni, ha Brüsszel elmondaná, pontosan mit akar, de az egyeztetések nem így zajlanak. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy tovább változtassanak a kuratóriumok összeférhetetlenségi szabályain.

A kormány szerdai ülésének végén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszter bejelentette, hogy február 15-től nem folytatja tevékenységét az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. A tárcavezető a Kormányinfón közölte: "azt várjuk továbbá, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így", tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra.

Közölte: szeretnének mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel.

A miniszter azt mondta: a magyar kormány eddig is kész volt arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, vagyis azokat a kéréseket is támogatta, amelyeknek ugyan jogalapjuk nem volt - és az Európai Bizottság kéréseinek "jelentős része olyan, aminek közösségi jogi jogalapja egyáltalán nincsen" -, de Magyarország érdekeit nem sértették. "Az Európai Bizottságnak kizárólag a közösségi jog alapján állva lenne szabad követeléseket megfogalmazni, de ezen réges-rég túl vagyunk" - fogalmazott a miniszter.

Leszögezte: az egyetemi közalapítványokban nem maradnak politikusok, és ha kell, a kormány azon is kész módosítani, hogy a kuratóriumi tagok megbízatása ne élethosszig, hanem meghatározott ideig tartson.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy huszonhét túlélőt és több tucat holttestet találtak a romok között a magyar mentőalakulatok a dél-törökországi Hatay tartományban, ahol hétfőn nagy erejű földrengés volt.

Elmondta, a külképviseletnek magyar állampolgárságú érintettről nincs tudomása, a térségben tartózkodó 16 magyar állampolgárral pedig felvették a kapcsolatot, mindannyian jól vannak.

A miniszter beszámolt arról is, hogy szerda este 156 főre és 26 kutyára emelkedett a törökországi mentési munkálatokban részt vevő magyar kontingens létszáma.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország minden lehetséges módon megpróbál segíteni az életek mentésében Törökországnak. Együttérzését fejezte ki a földrengés áldozatai miatt.

Elmondta, a Belügyminisztérium jelentése szerint a török hatóságok és civil szervezetek hétfő hajnal óta több mint 110 ezer fős kutató-mentő személyzettel, katonákkal, rendőrökkel, egészségügyi személyzettel, önkéntesekkel végzik a mentési munkálatokat.

Közel 50 ország 5700 tagból álló mentőalakulatai dolgoznak a földrengés sújtotta területen - tette hozzá.

Közölte, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Hunor kutató-mentő csapata, az Életjel szolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport, a Magyar Református Szeretetszolgálat, valamint a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat mentőalakulatai mentették ki a huszonhét túlélőt.

Megjegyezte, szerdán érkezett a helyszínre a Budapesti Önkéntes Mentőszervezet 31 fős és hat kutyából álló alakulata.

Kitért arra is, hogy az OKF mentőcsapatához csütörtök hajnalban csatlakozott a Terrorelhárítási Központ 18 fős egysége is.

A miniszter az ellenzéki választási kampánytámogatásról szólva a legsúlyosabb magyar demokráciaproblémának ítélte, hogy az ellenzéket külföldről irányítják. Emellett az ellenzéki pártok jogszabályt is sértettek a külföldi források elfogadásával - hangsúlyozta.

Adott esetben több ellenzéki pártról van szó, mivel közös jelöltek voltak, és Márki-Zay Péter volt baloldali miniszterelnök-jelölt mozgalma is jelölőszervezet volt - mondta, hozzátéve, ilyen nyilvánvaló jogsértéssel, külföldi befolyásszerzéssel az elmúlt harminc év párttörténetében nem lehet találkozni.

A miniszter a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárról szólva közölte: a kormány elvárása a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása, ez az állami támogatás előfeltétele.

Azt mondta, ezekért az üzemekért nagy nemzetközi verseny van, tehát külföldi érdek, hogy ezek ne itt épüljenek fel. Megjegyezte: nem pontos a sajtóban megjelent, 320 milliárd forintos támogatási összeg. A debreceni ipari park mindenképp infrastrukturális fejlesztést igényel, amelyet az akkumulátorgyár megépítése növel ugyan, de nem ekkora mértékben. Ennek nagyságrendjét azonban százmilliárdosra becsülte a miniszter. Ezen fejlesztések ráadásul állami vállalatok eszközértékét növelik - tette hozzá.

A miniszter félreértésnek és álhírnek ítélt számos, a kérdésben megjelent információt. Kijelentette például: a gyárnak valóban jelentős a vízigénye, azt azonban 70 százalékban szennyvízből is ki lehet elégíteni.

Arra a kérdésre, hogy lefújják-e az akkumulátorgyárak építését, ha az társadalmi ellenállásba ütközik, Gulyás Gergely azt mondta, a társadalmi ellenállásnak oka van, ezért a beruházóknak, az önkormányzatnak és a kormány beruházásokkal foglalkozó szervezetének feladata, hogy tisztázza, semmilyen megalapozott aggály a beruházással kapcsolatban nem merül fel. A legfontosabb, hogy az összes felvetésre egyértelmű, világos, érhető válasz legyen, és akkor nem lesz társadalmi ellenállás - jelentette ki.

Közölte: Debrecenben nem lesz különleges gazdasági övezet, mert a város jóval nagyobb település, mint Iváncsa vagy Göd, ahol korábban létesült ilyen üzem.

A miniszter abban bízik, hogy a debreceni akkumulátorgyár beruházásához szükséges munkaerő elsődlegesen magyar munkavállalókkal megoldható. A tiltakozásokkal kapcsolatban jelezte: vannak olyan kérdések, amelyekre szakmai választ kell adni, megnyugtatva mindazokat, akik egyébként jóhiszeműen egy komoly fejlesztéstől félve tiltakoztak a beruházás ellen.

Hozzátette ugyanakkor: az ellenzéki pártoknak 3-4 hetente valószínűleg saját túlélésük érdekében kell találni egy témát, amiről úgy gondolják, hogy ez lesz az, ami alapvetően megroppantja a kormánypártok népszerűségét. Annyi ilyen volt már, és annyi ilyen lesz még, amiről ezt gondolják, majd kiderül, hogy tévedés; itt is ez fog történni - értékelt.

A budapesti amerikai nagykövet elmúlt hetekben tett kijelentéseiről közölte, az országok azért küldenek nagyköveteket egymáshoz, hogy a kormányok közötti jó viszonyt elősegítsék. Reméli, hogy az amerikai nagykövet is erre törekszik - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy nem gondolja szerencsétlennek, túlzásnak a külügyminiszter megfogalmazását az amerikai nagykövet véleményével kapcsolatban, Gulyás Gergely azt mondta: szerencsétlennek azt gondolja, ha Magyarországon szolgálatot teljesítő diplomaták valótlan állításokat fogalmaznak meg a magyar kormányzat álláspontjával kapcsolatosan.

A február 5-én életbe lépett, a kőolajtermékekre vonatkozó szankciókkal kapcsolatban azt mondta, az ország kőolajellátása biztosított.   Nem erősítette meg, hogy Magyarország nyolc orosz oligarchát levetetne a szankciós listáról. Azt azonban elmondta, kell lennie racionális érvnek azzal szemben, akire kivetik a szankciót.

A miniszter a paksi bővítésről azt mondta, azt szeretnék, ha mielőbb elkészülne a paksi atomerőmű két újabb blokkja. A szankciók ezt nem könnyítik meg, de olyan akadályt sem támasztanak, amely miatt megvalósíthatatlan lenne a bővítés - tette hozzá

Biztonsági okokból egyelőre nem ismert az ukrán elnök programja az európai uniós csúcstalálkozón - válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arra a kérdésre, találkozik-e Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkijjel.

Gulyás Gergely azt mondta, az anyaország minden szempontból segíteni szeretné a kárpátaljai magyarokat, illetve az ott élőket, zajlik egy támogatási csomag összeállítása.

Az Ukrajna esetleges NATO-felvételét firtató kérdésre a miniszter azt felelte: a felvétel attól függ, hogy azt támogatja-e valamennyi tagállam, és a jelentkező megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeknek a már csatlakozott országok is megfeleltek.

Pillanatnyilag az azonnali ukrán csatlakozás világháborút jelentene - mutatott rá -, azt pedig nehéz megjósolni, hogy hosszú távon hogyan alakul az európai biztonsági rendszer az orosz-ukrán háború után.

Emlékeztetett: az európai uniós ukrán tagjelölti státuszt támogatta Magyarország, megjegyezte ugyanakkor, hogy ha a nemzetiségi kérdésekben nincs előrelépés, akkor magyar ratifikáció nem lesz. Most vannak arra remények, hogy Ukrajna meghallotta ezeket a panaszokat - mondta.

Gulyás Gergely szerint a náci és a kommunista propaganda volt ahhoz hasonló, amit Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti EP-képviselő és magyarországi jogállamisággal foglalkozó jelentéstevő Magyarországgal szemben folytat. "Egy nap alatt derült ki, hogy hazudott" - fogalmazott, hozzátéve: az állításának akár jogi következménye is lehet.

"Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz" - válaszolta a miniszter a schengeni határvédelemmel kapcsolatos kérdésre, megjegyezve: bár korábban mindenki bírálta a magyar kerítésépítést, a jelenlegi vita arról folyik, hogy ehhez Brüsszelnek hozzá kell-e járulnia anyagilag. A magyar kormány szerint igen, sőt az unió még tartozik is az országnak a külső határ védelmének megerősítéséért - szögezte le.

Gergely szólt arról, hogy enyhíteni fognak a szélerőművek létesítésére vonatkozó szabályokon, vagyis csökkenteni fogják azt a távolságot, ami az erőmű és a település külső határa között kell, hogy legyen. Gulyás Gergely kérdésre elmondta azt is, hogy a kormány a soproni ülésén tárgyalt, nagyszabású energetikai fejlesztési tervét több mint 90 százalékában hitelből valósítaná meg. Ha nem érkeznek meg az uniós hitelek, akkor azokat maga teremti elő - ismertette.

A kormány nem tárgyalt a Magyar Orvosi Kamara követeléseiről - a tárgyalásokat az érintett tárca folytatja a kamarával -, azokra azonban vasárnap az egészségügyi államtitkár világos választ adott - jelentette ki Gulyás Gergely. Hozzátette: a követelések ellentétesek mindazzal, amivel korábban az egészségügyi kormányzat megállapodott a kamarával.

Az egészségügyi ügyeleti rendszerről azt mondta: könnyebb, gyorsabb, szakszerűbb és gördülékenyebb az ügyintézés az új rendszerben.

Kitért arra: pártpolitikai hovatartozástól függetlenül az elmúlt évtizedekben konszenzus volt arról, hogy a magyar hadsereg tiszti állománya nagyobb, mint amekkorát a közkatonák száma indokolna, ezért a létszámleépítés indokolt volt. Mindazonáltal egyértelmű, hogy ütőképes hadseregre van szükség még akkor is, ha a NATO keretein belül vagyunk - mondta. Hozzátette: nagyvonalú szabályok mentén bocsátják el őket, hiszen a jövőben is kapnak plusz juttatást, amely mellett dolgozhatnak.

A miniszter a székely zászló használatával kapcsolatban kijelentette: itt elképzelhetetlen, hogy egy Magyarországon őshonos közösség ne használhatná a saját jelképét. Azt mondta: jó lenne, ha a közép-európai népek együttműködésének jegyében mindenki megértené, hogy nem erősítik, hanem gyengítik egymást azzal, ha a saját közösségeik jelképeit betiltják.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra, a kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek adott felhatalmazást arra, hogy tárgyaljon a budapesti reptér visszavásárlásáról. Gulyás Gergely azt mondta, a jelenlegi helyzetben csak a magyar államnak erre nincs elég forrása

Beszámolt arról is, hogy konkrét tárgyalások zajlanak arról, hogy új munkáltatót találjanak a Dunaferr dolgozóinak.

A meddőségi kezelésekkel kapcsolatos jogi szabályozás esetleges módosításáról a miniszter azt mondta: a meddőségi központok hatékonyabb működését szolgáló szabályváltozások lesznek, illetve van egy életkorral kapcsolatos szakmai vita, amiben még nincsen döntés. Jelezte: ez utóbbi esetében azt támogatja, hogy a jelenlegi szabályozás maradjon fenn.

A magyar média sokszínűbb és szabadabb, mint Nyugat-Európában bárhol - jelentette ki Gulyás Gergely. A minisztert Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának egy kijelentéséről kérdezték, amely szerint, aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását. Gulyás Gergely szerint ez kiváló gondolat, de Magyarországon nem értelmezhető, a magyar médiában ugyanis sokszínűség van.

A tárcavezetőtől azt is megkérdezték, összefér-e a hatalmi ágak szétválasztásának elvével, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is ott volt a kormányülésen. A miniszter szerint az Antall-kormány óta elég gyakran fordul elő, hogy a frakcióvezetőt meghívják kormányülésre, így ebben nem lát semmi kivetnivalót.

Volt kérdés arról, hogy a magyar hatóságok fel vannak-e készülve egy esetleges földrengésre az ország területén. A miniszter közölte, minden eszköz adott, hogy reagálni tudjon a katasztrófavédelem és az egészségügy, a Kárpát-medence ugyanakkor földrengések szempontjából Európa és a világ egyik legbiztonságosabb helye.

A 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság megrendezésének lemondását firtató kérdésre a miniszter azt felelte: lehetséges, hogy az ország egy városban egyetlen csoportkört lebonyolít, amennyiben az kevesebb költséggel jár, mint az elállás a rendezéstől.

Nem tudnak eleget tenni idén a köztisztviselők 25 százalékos béremelési követelésének - mondta a miniszter, aki ezt a Magyarország és Európa előtt álló nehéz helyzettel magyarázta, ami miatt be kell tartani a költségvetési kereteket.

Elmondta: a sajtóban megjelent cikkek alapján valóban felmerül annak a valószínűsége, hogy befolyásolták bizonyos végrehajtói állások esetén a kinevezéseket. Az, hogy politikusok támogattak volna jelölteket, és ezek a jelöltek nyertek volna, nem derült ki egyértelműen, két-három képviselő neve elhangzott, de az nem perdöntő bizonyíték - vélekedett.

Megjegyezte: a Varga Judit igazságügyi miniszter iránti bizalom erősebb, mint valaha.

A miniszter visszautasította azt az állítást, hogy az Igazságügyi Minisztériumban általánosan tudtak volna a korrupt kinevezési gyakorlatról. Azt mondta: ha volt, aki tudott erről, nagy kár, hogy nem tett feljelentést. A miniszter arra biztatta az államigazgatásban dolgozókat, hogy semmilyen törvénytelenség felett ne hunyjanak szemet.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nem látja, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter megbízására bármilyen következménnyel kellene járnia, ha Völner Pál volt államtitkárt elítélik.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az igazságügyi miniszter minden szakmai kamara vezetőjével rendszeresen találkozik, így a végrehajtói kamara elnökével is találkozott. Ugyanakkor - folytatta - a lehető legritkábban került sor ilyen találkozóra, és ismeretei szerint négyszemközti megbeszélés nem is volt.

Forrás: MTI