Tisztelt gyászoló család! Tisztelt gyászoló közösség!

Amikor végső földi búcsút veszünk valakitől, aki fontos számunkra, újra és újra, kortól függetlenül fájdalmasan szembesülünk azzal, hogy a nekünk rendelt idő véges. Azonban a pálya, amelyet itt a Földön bejárunk, a harc, amelyet megharcolunk, a futás, amelyet elvégzünk, túlmutat a nekünk rendelt idő keretein. A maradókkal marad, elkísér minket, erősít bennünket. Így válik jelenné a múlt, éltető erővé a szellemi hagyaték, nemzeti identitássá a lezárt életút. Így jön létre szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Halzl József élete és öröksége az őt ismerő, nemzetben gondolkodó magyarok számára így lesz jelen idejű múlt. Olyan örökség, amelyen időről időre érdemes lesz megmérnünk mindennapjainkat.

Tisztelt gyászoló közösség!

Halzl József édesanyja az őrvidéki Sopronkeresztúrról, édesapja a felvidéki Szencről származott. Mindketten a csonka Magyarországon élték közös életüket. Nagybátyja, miután megjárta a szovjet hadifogságot, Csehszlovákiában maradt. A trianoni szétszakítottság Halzl Józsefnek már gyermekkorában a mindennapok része volt. Az 1956-os forradalmat végzősként a Műegyetemen élte át, és azt a szűk két hetet örökre megőrizte, örökre meghatározó emlék maradt életében, melyről megjelent naplója tesz tanúbizonyságot. Látta e nemzetet szabadsága visszaszerzésének pillanatában, és ezt a képet őrizte magában a szovjet páncélosok pusztításakor, a megtorlás alatt, a Kádár-korszak államilag erőszakolt nemzetietlensége idején. Nyugatra nem ment, itt volt dolga. Gépészmérnökként az energiaellátás területén dolgozott, szakmai és emberi megbecsülést kivívva magának. Részt vett hőerőművek tervezésében, vezető beosztásokat töltött be az energetikában. Hívő, hitből élő ember volt, aki tudta, mennyire fontos minden ember életében a közösség. A nyolcvanas években a városmajori plébánián kezdett fiatalokkal foglalkozni. A szabad világban a közösségszervezés nem politika. A kommunistáknak azonban minden közösség, amelyet nem ők hoztak létre, vagy nem ők tartottak ellenőrzés alatt, politikának minősült. Hittant tanítani, kirándulást szervezni, keresztény közösséget létrehozni, azt jelentette, hogy az ember, a rendszer többnyire a tűrt és tiltott határán egyensúlyozó ellenzékinek minősült. A rendszerváltoztatás azon nemzedékéhez tartozott, amelynek még voltak emlékei a totális diktatúrák által el nem tiport, szabad Magyarországról. Magától értetődő volt számára, hogy segítse az országot a rendszerváltoztatás hatalmas vállalkozásában. Így lett az Antall-kormány alatt a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója, majd rövid ideig a Magyar Demokrata Fórum pártigazgatója. Hamar ráébredt, hogy a közéletnek az a terepe, amelyet a Rákóczi Szövetség igyekszik betölteni, fájóan üres. Az elszakított nemzetrészek magyar önazonosságának megerősítésével, közösségeik támogatásával, és különösen a következő nemzedék magyarkénti megmaradásával kevesen foglalkoztak. Ő pedig tudta, mit kell tennie. Mintha mindazzal, amit addig átélt és megtanult, Trianon családjában is megtapasztalt következményeivel, az '56-os forradalom nemzeti és szabadság eszményével, vezetői és keresztény közösségszervezői tapasztalatával azért vérteztetett volna fel, hogy minden adottsággal rendelkezzen ahhoz, hogy megszervezze Magyarország egyik legnemesebb küldetésű és legnagyobb társadalmi szervezetét, a Rákóczi Szövetséget. Az Antall és az első Orbán-kormány által megkezdett 2010 után virágzásnak indult nemzetpolitikát Halzl József Rákóczi Szövetségben kiteljesedett életműve töltötte meg tartalommal. Gondoljunk arra a több tízezer, az anyaországból, az elszakított nemzetrészekről és a diaszpórából érkezett fiatalra, akik az elmúlt 30 évben különböző rendezvényeken a Műegyetem 56-os megemlékezésein, a sátoraljaújhelyi Rákóczi táborokban, kirándulásokon, vagy a Kárpát-medencei magyar nyelvű iskolák beiratkozási programjának köszönhetően találkoztak. Akik Halzl Józseftől útravalót kaptak. Magukkal vittek egy emléket, egy érzést, egy gondolkodásformáló élményt arról, hogy magyarként olyan nemzethez tartozunk, amely legalább annyival gazdagította a világot, mint amennyire hányattatott sorsa volt. Halzl József nemzeti elkötelezettsége, áldozatkészsége, rendíthetetlen jelleme, nagyszerű szervezőkészsége a Rákóczi Szövetség megalapítását követő több mint három évtizedben magyar fiatalok tízezrei számára tette lehetővé, hogy átéljék a nemzethez tartozás élményét. Hogy jöjjenek bárhonnan, megerősödhessenek magyarságukban. Akik tőle vagy neki köszönhetően tudták meg, hogy nemzeti önazonosságunkban egyszerre van jelen a megcsonkíttatás fájdalma és a magyarnak lenni büszke gyönyörűsége. Jámborságában is tudott szigorú lenni. Belülről fakadó jósága ötvöződött élete utolsó éveiben fogyatkozó ereje mellett is, világos ítélőképességével. Betegségében is fáradhatatlanul dolgozott. Jószívű, szerény, szeretetet sugárzó személyisége az általa képviselt ügynek mindenütt barátokat és támogatókat szerzett.

Tisztelt gyászolók!

Halzl József a hazáért érdemeket szerzett. Amit tett, azt nem önmagáért tette. Amit elért, másoknak érte el. Amikor velünk volt, akkor sem magának élt, ezért amikor most hazatér, akkor is velünk marad. Arany János szavaival:

„Nem hal meg az, ki milliókra költi

Dús élte kincsét, ámbár napja múl;

Hanem lerázván, ami benne földi,

Egy éltető eszmévé fínomul,

Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye,

Amint időben, térben távozik;

Melyhez tekint fel az utód erénye:

Óhajt, remél, hisz és imádkozik.”

Kedves Józsi bátyám, Isten nyugosztalja!