Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony!

Főtiszteletű Püspök Urak!

Ünneplő Gyülekezet!

Kedves Óvodások!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Jó okunk van ünnepelni, egy nagyszabású, az eredeti tervek szerint megvalósított országos program lezárása ad erre okot. Az Országos Óvoda Programban, mint már elhangzott, 66 református óvoda megépítését, felújítását, ezáltal több mint 200 új óvodai csoport elhelyezését tették lehetővé azok a fejlesztések, amelyek megtörténtek a fővárostól a kisvárosokig, megyei jogú várostól a falvakig. Közel 3 ezer új férőhely jött létre. Az új, illetve felújított óvodák a világ bármely pontján megállnák a helyüket, nemcsak az épületek korszerűsége, vagy a csoportszobák felszereltsége miatt, hanem a bennük dolgozó óvónők felkészültsége és elkötelezettsége miatt is. A programhoz a kormány 35 milliárd forintot biztosított a református egyháznak. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy katolikus testvéreink 67 milliárd forintból 128 óvodát építenek, fejlesztenek, bővítenek, míg az evangélikus egyház közel 10 milliárd forintból 13 óvodát, akkor joggal mondhatjuk, a legfontosabb célokhoz szükséges támogatást – még a legnehezebb években is, járvány után, háborúval a szomszédunkban – tudtuk biztosítani. Mindez háromszorosan is okot ad a hálaadásra. Először hálát kell adnunk azért, hogy az országban nem mindenhol vagyunk kénytelenek demográfiai nehézségekkel szembenézni. Van, ahol a probléma, különösen európai szemmel nézve, irigylésre méltó. Irigylésre méltó gond, amikor több a gyermek, mint a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhely. Másodszor hálát kell adnunk azért, hogy a magyar reformátusság gyökerei erősek és mélyek. Ezért sok szülő dönt úgy, hogy gyermekének református nevelésben és oktatásban legyen része, és teheti ezt bölcsődétől az egyetemig. Végül harmadszor, hálát kell adjunk azért, hogy az ország az elmúlt bő évtizedben elegendő erőt gyűjtött ahhoz, hogy ahol volt elegendő gyermek és volt szülői hit, meggyőződés és elkötelezettség a református oktatás iránt, ott a legtöbb helyen meg tudtuk teremteni az ezek érvényesüléséhez szükséges feltételeket. Építettünk és felújítottunk bölcsődéket, óvodákat, általános iskolákat, gimnáziumokat, sőt, még egyetemet is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az Alaptörvény teljeskörűen biztosítja a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot. Elismeri azt a tényt, hogy a keresztyénségnek nemzetmegtartó szerepe volt mindig Magyarországon. Egy 2018-as felmérés szerint a magyarok több mint 80 százaléka értéknek tartja a keresztyénséget. A keresztyén kultúra és értékrend továbbra is rendkívül magas támogatottságnak örvend a magyar társadalomban, pozitív hatása túlmutat a vallásosságon, a felekezeti hovatartozáson, ugyanekkor mindez, hogy lényegesen több az Istent kereső, mint a történelmi egyházakban őt megtaláló ember, küldetést jelent a református egyháznak is. Ennek a munkának nem a végére, csak fontos szakaszhatárához értünk. Hatalmas igény mutatkozik az egyházak szolgálatára. A tanításra a bölcsődétől az egyetemig. A szociális gondozásra a mélyszegénységben élőktől az idősotthonokig. Gyógyításra a Bethesda Gyermekkórháztól a felnőtt betegeken át, egészen a szenvedélybetegekig. Ami az állam részéről, vagy a magánszférában szolgáltatás, az az egyházak esetében szolgálat. A szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, míg a szolgálattal Isten előtt is el kell számolni, az ő dicsőségére is kell végezni. Valószínűleg éppen ennek köszönhető, hogy a református egyház szolgálatát a legtöbb területen még mindig többen szeretnék igénybe venni, mint ahányan ezt megtehetik. Ez a kormányra is további kötelezettséget ró. Azt a kötelezettséget, hogy a különváltan létező állam és egyház együttműködése során hozzájárulhassunk azoknak a kereteknek a megteremtéséhez, melyben az egyház a társadalmi igények szerint vállal át és lát el közfeladatot a jövő nemzedékek számára elengedhetetlen értékeket hordozó szolgálatával. Az elmúlt 13 évben Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein több mint 3700 hazai és külhoni templom újult meg, 200 új templom épült magyar kormányzati támogatással. Ebből – mint a Köztársasági Elnök Asszony is említette – közel 1300 református templom felújítására és 55 új építésére kerülhetett sor határon innen és túl, mindenütt, ahol magyar kálvinisták élnek. A mai világban ez önmagában is világos üzenet, a mai Európában pedig szembenállás mindazzal, ami kordivat nyugaton.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ami az óvodában történik, az mindörökké elkíséri a gyermeket, itt nyílik ki az otthon után a világ. Nem túlzás, ha azt mondjuk, az óvodákban a jövő, a nemzet és az ország jövője bontakozik ki lassan napról napra. Annak a munkának, amelyet az Országos Óvoda Programban és a hozzájuk kapcsolódó építkezéseknél elvégeztek, ez a rendkívüli tétje és felbecsülhetetlen értéke. Ahhoz, hogy az ország előre juthasson, mindenhol jó óvodákra és jó iskolákra van szükség. Mindenhol szükség van hitében és összetartozásában erős közösségekre, amelyek önmagukon túlmutató célok szolgálatában dolgoznak. Az óvodákra azoknak a gyermekeknek van a legnagyobb szüksége, akik otthonról nem hozzák azt, ami másoknál a családi háttérből következő adottság. Nekik különösen az egész életükre nézve meghatározó, hogy a 3 éves korban még oly jelentős, mégis leküzdhető különbségek mérsékléséhez kapnak-e hozzáértő és szeretetteljes segítséget. Ezért is kiemelten fontos, hogy bevezettük és érvényesítjük azt a szabályt, hogy 3 éves kortól mindenkinek kötelező óvodába járnia Magyarországon. Köszönjük tehát mindenkinek, aki a program megvalósításával, a tervezéstől az építkezésen át a szobák berendezéséig azért dolgozott, hogy a XXI. század elvárásainak megfelelő körülményeket teremtsünk a legfiatalabbaknak. Külön köszönjük mindazoknak a munkáját, akik napról napra szeretetben nevelik az óvodásokat. Amit végeznek, messze túlmutat e három esztendő munkáján. Köszönjük a Református Pedagógiai Intézet nélkülözhetetlen szakmai segítségét. Végül köszönetet szeretnék mondani Elnök Asszonynak és Főtiszteletű Püspök Úrnak, Balog Püspök Úrnak, hogy kormányzati szolgálatuk alatt a programot kidolgozták és elindították. Köszönet illet mindenkit mindezekért, de a dicsőség egyedül Istené.

Köszönöm a figyelmet!