Tisztelt Lezsák Elnök Úr!
Tisztelt Államtitkár Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszönöm szépen a meghívást és azokat a kedves szavakat, amiket az Elnök Úr volt szíves elmondani! Azzal tudom csak viszonozni – és szintén ne formális legyen –, hogy nyilván Lakitelekre jönni mindig is egy megtisztelő meghívásnak való eleget tételt jelent. Hiszen, ha belegondolunk abba, hogy Lakitelek milyen szerepet játszott a magyar történelemben, akkor azt mondhatjuk, hogy a nyolcvanas években, 87-ben a nemzeti gondolat és a szabadság iránti vágy az a legmaradandóbb módon itt fogalmazódott meg. És ennek lett az a következménye, hogy a szabadság viszonylag gyorsan megvalósult. A nemzeti gondolat pedig, úgy tűnik, három évtized múltával, hogy azért mára szárba szökkent. És ennek az egyik bizonyítéka és fontos intézménye az, ami Lakitelken létrejött, illetve most is épül.
Tehát az itt töltött két óra, ami alig volt elegendő arra, hogy a már most meglévő intézményeket végig lehessen járni, meg lehessen nézni, az egy elismerés is, ami azt mutatja, hogy Lakitelek nem csupán a történelmi hírnevéből, nem csupán a 87-es lakiteleki találkozóból és a rendszerváltozásban játszott szerepéből él, hanem a jövő számára is garanciát jelent arra, hogy az a nemzeti gondolat, amely vezérelte azokat, akik annak idején különböző helyekről itt jöttek létre és egyértelművé tették, hogy a magyar történelemben egy olyan gondolatra van szükség, amely szabadságot hoz, de tartalmi determinációt is jelent, és nemzeti alapon álló országot kíván megjeleníteni, annak szolgálatában áll ez az intézmény továbbra is. Ezért a meghívásnak mindig nagy örömmel teszek eleget. Ráadásul a Kína Kollégiumot hallva abban az egyszerű helyzetben vagyok, hogy a miniszterelnök Kínában van, tudják, hogy kint van, tehát nekem ezen a területen feladatom nincs is.
Elnök Úr eleve azt szabta feladatként, hogy a kormányzás következő három évéről, illetve hosszabb kitekintéssel azokról a célokról röviden beszéljek a megnyitó keretében, amelyek kilenc év polgári kormányzás, nemzeti kormányzás után a következő hároméves programunkat jelöli. Illetve amelyekre építve, és amelyek sikerében reménykedve egy erős, hosszabb és egy következő négyéves ciklusra szóló kormányzati mandátumban is bízhatunk. Valóban a Miniszterelnökség abból a szempontból egy fontos része a kormánynak, hogy egyszerre számtalan szakpolitikai terület tartozik a tárcához, ugyanakkor nyilván a miniszterelnök munkájának segítése is ehhez a tárcához tartozik. Ami a programokat illeti, az szerintem nagyon világos, hogy ebben a ciklusban két olyan nagy programot indít el a kormány, amely egyszersmind világosan jelzi azokat az értékeket is, amelyeket képviselni és megjeleníteni szeretne a kormány. Az első ilyen az a Családvédelmi Akcióterv.
Azt mondhatjuk, hogy 1998 és 2002 között is már láthatóak voltak azok az intézkedések, amelyek a családok megerősítését szolgálták, és amelyeknek az volt a világos filozófiai alapjuk, hogy a gyermekvállalás ne jelentse a szegénység vállalását. Továbbá, hogy azokat a családokat kell támogatni, akik gyermeket nevelnek és egyébként őket iskoláztatják és valóban rendesen, tisztességesen felnevelni szándékoznak. E négy év nem volt hosszú idő, ráadásul a Bokros-csomag utáni demográfiai mélypontról és társadalmi mélypontról kellett kezdeni. Azt mondhatjuk, hogy a 2010 óta tartó 9 év ebből a szempontból látványosabb és sikeresebb. Büszkék lehetünk arra, hogy ma Magyarország az az ország, amely az Európai Unió összes tagja, összes tagállama közül a saját nemzeti jövedelmének legnagyobb részét fordítja családtámogatásra. Ez egyértelművé teszi, hogy a hosszú távú jövőhöz az szükséges, hogy egy nemzet önfenntartásra legyen képes. És az is szükséges, hogy ez a fenntartás abban a formában valósuljon meg, ami nem teszi azt lehetetlenné, hogy egy nemzet nemzetként tudjon megalakulni, aminek rendkívüli nehézségeit Nyugat-Európa számtalan társadalmában láthatjuk, ahol más utat választottak, nem pedig a családpolitikának a támogatását.
A másik ilyen program az pedig a Magyar Falu Program. Sokszor elmondtuk, hogy van egy, a megyei jogú városra vonatkozó Modern Városok Program. A városok modernek, de a falvak magyarok. Viszont ahhoz, hogy a falusi létforma továbbra is egy vonzó lehetőség legyen azoknak, akiknek el kell dönteniük, hol éljék az életüket, ahhoz azokat a hátrányokat csökkenteni kell, amelyek ma a falusi létformával együtt járnak. Az előnyöket pedig mindannyian ismerjük, tehát ilyen formában az előnyök kerülnek előtérbe, a hátrányok már nem lesznek hátrányok vagy legalábbis mérsékelni lehet ezeket, akkor hosszútávon is lehet bízni abban, hogy a magyar falu az több mint három millió ember számára jelentheti a megmaradást és a hosszú távú tervezést is. Ha belegondolunk, akkor ma majdnem három millióan élnek ezer főnél kisebb településeken. A Magyar Falu Program elsősorban a családtámogatás résszel, az óvoda és bölcsőde programmal, a házak felújításával és azzal a céllal, hogy egyébként az egyes tájegységeknek megfelelő építőipart, építészetet próbálunk támogatni.
Az épített örökség, a helyi épített örökség megmaradását fogjuk támogatni. Méghozzá abban a formában, hogy mintatervek fognak elkészülni, amelyeket bárki ingyenesen felhasználhat. És főbb kedvezményeket jelenthet majd az, hogy valaki az adott tájegységnek megfelelő épített örökségbe illeszkedő házat épít. Ez is azt szolgálja, hogy a falvak saját hagyományaikat meg tudják őrizni. Ugyanakkor a mai ingatlanárakhoz képest az a támogatás, amelyet a kormány nyújtani tud, az kifejezetten jelentős és akár még nagy házak felújítását vagy ingatlanok vásárlását is lehetővé tudjuk tenni azoknak a családoknak, akik gyermeket vagy gyermekeket vállalnak. Ez tehát kijelöli azokat az irányokat – a családpolitika, családtámogatás és a falvak világának megerősítése, megőrzése – amelyek szerintem a következő három évben a kormány meghatározó programjai lehetnek. De azt is látjuk, hogy egy olyan környezetben és egy olyan világban élünk, ahol már azok az értékek is vitatottá váltak, amelyekről néhány évvel ezelőtt még nem lehetett, nem kellett vitát nyitni. Azt is látjuk, hogy éppen ezért számtalan külpolitikai, európai uniós vitával megterhelt a mindennapi magyar politika. És azt látjuk, hogy ezeket a küzdelmeket, akár tetszik, akár nem, azért kell, és azért vagyunk kénytelenek megvívni, mert ez teszi lehetővé, hogy a magyar kormánynak az a mozgástere megmaradjon, ami ezekhez a családpolitikai, nemzetpolitikai döntésekhez szükségesek. Ezért is kulcsfontosságú az az európai parlamenti választás, amelyre napra pontosan egy hónap múlva kerül sor.
Ezért is kulcsfontosságú, hogy Magyarországnak – és legyünk őszinték – Közép-Európának az a hangja, amely ma egy újszerű, nem szívesen látott, de szerintünk a nemzeti megoldás esélyét hordozó hang, az megmaradhasson és érvényesülhessen Európa egészében. De mégis ezen keretet tartalommal megtölteni azt azok tudják, akik közösségeket szerveznek. A Kormány mindig is egyértelművé tette, hogy közösségekben gondolkodik. Közösségek nélkül nem lehet jövője egy országnak és nem lehet jövője egy nemzetnek. Különösen igaz ez egy olyan történelemben, mint amilyennel Magyarország rendelkezik. Különösen igaz ez akkor, amikor a következő évben a Trianoni Békediktátum 100. évfordulójára fog emlékezni az ország. És ne felejtsük el, hogy 2010-ben a nemzeti összetartozás magját létrehozó és a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotásakor azt is szem előtt tartotta az Országgyűlés, hogy ne csupán egy történelmi tragédiára emlékezzen, hanem azzal kapcsolatosan is világosan véleményt nyilvánítson, hogy hogyan tud Magyarország építeni az ebből a tragédiából eredő következményekre! Azaz arra, hogy ma is több mint 3 millió magyar az ország határain kívül él, milyen lehetőségeket tartogat ez mindannyiunk számára?
Ha belegondolunk abba, hogy ma 1 millió 100 ezer új magyar állampolgár van 2010-hez képest, akkor azt mondhatjuk, hogy a 100 éves évfordulóra úgy tudunk készülni, hogy azt mondhatom, hogy büszkék lehetünk mindannyian arra, hogy az a közjogi kötelék, amelyet 1920-ban, az első világháború után a békediktátum megszüntetett, az részben a magyar és magyar között, a magyar emberek és a magyar állam között létrejöhetett. És ez egy olyan szimbolikus döntés, egy olyan szimbolikus gesztus, amelynek gyakorlati jelentősége is van, és amely azt is egyértelművé teszi, hogy minden magyar, bárhol is éljen a világon, a magyar államra számíthat, sőt a magyar állam védelmére hivatalos formában is számíthat, hiszen bármikor lehetősége van arra, hogy az állampolgárságot megszerezze, hogyha a felmenői akár több mint egy évszázaddal ezelőtt magyar állampolgárok voltak.
Ezek tehát szerintem azok az alapok, amelyekre építeni lehet, és csak hálásak lehetünk a lakiteleki közösségnek, hogy itt pezsgő szellemi élet folyik, hogy itt a különböző épületekben, különböző közösségek évről évre, hónapról hónapra, sőt napról napra tudják a magyarság sorskérdéseit megvitatni. És mindeközben pedig olyan élő kapcsolatok jönnek létre, amelyek jegyében mindaz, amiért a Kormány dolgozik, megőrizhető és megerősíthető. Sok sikert kívánok a mai közös munkához! Köszönöm szépen Elnök Úrnak a lehetőséget!
Köszönöm szépen!
