„Az a nemzet lesz naggyá, boldoggá, szabaddá szabad intézmények keretein belül, amelyik nemzet sorsát azok intézik, akiknek nincs szükségük a politikára, de akikre a politikának szüksége van” – gróf Tisza István ezen gondolata a maga idején 1910. március 13-án hangzott el egy aradi beszédben. Elsősorban ekkor ez a hivatalos politikával foglalkozó értelmiségre vonatkozott.

A 20. század után, különösen annak a totalitárius diktatúrákban eltöltött második felét követően elmondhatjuk, hogy ez igaz minden honfitársunkra, akik a legkülönbözőbb módon tudnak tenni a nemzeti közösség megmaradása érdekében.

A Rákóczi Szövetség közössége azok közé tartozik, akik a nemzet sorsát intézik és munkájukkal nagyobbá, boldogabbá, szabadabbá teszik a magyarságot. A Rákóczi Szövetség a leghasznosabb magyar civilszervezet. Bebizonyították az elmúlt három évtizedben, hogy nem csupán állami segítséggel tudnak boldogulni. Láttunk erre példát, amikor nem polgári kormánya volt az országnak, ellenszélben is bátran haladtak előre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma három évtizedet ünneplünk. Rákóczi zászlaja alatt végigküzdött és végig dolgozott három évtizedet. A rendszerváltoztatás nemzedéke még azoktól kaphatta meg az első útmutatásokat, akik látták a szabad magyar világot, és volt bennük annyi erő és tartás, hogy a létező szocializmus elnyomása idején is megőrizzék mindazt, amit láttak és tapasztaltak, és mindezt tovább is tudták adni. A Rákóczi Szövetség éppen ezért, ettől az indíttatástól vezérelve szervezett közösséget a nemzet szolgálatára. Nagyon sokan vannak még velünk, akik nélkül ez nem sikerülhetett volna. Lelkes önkéntesek, akik számára nem volt lehetetlen, támogatók, jókedvű és bőkezű adakozók, jóakaratú emberek, és vannak már, akik fentről hallgatják a mai ünnepséget, egy pillanatra érdemes rájuk is gondolni.

Köszönet mindenekelőtt Halzl elnök úrnak, aki az elmúlt három évtizedben irányt szabott ennek az évtizednek, aki világossá tette, hogy akkor, és amikor az állami gyakorlat nem felelt meg ennek, igaz az állítás, igaz Szabó Dezső igazsága, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Külön köszönet azért, hogy ez alatt a három évtized alatt a Rákóczi Szövetség egy emberöltőnyi fiatalt vont be ebbe a munkába. Sokan ebben a közösségben tanulhatták meg, hogyan kell hasznosan segíteni, itt szereztek életre szóló tapasztalatokat arról, hogy a jó szándék a célba éréshez, ahhoz, hogy valakinek valóban legyen tartása, elengedhetetlen. A változás, amit a Rákóczi Szövetség hozott a magyar világba, mindig nagyon egyszerű és praktikus volt, hozzájárultak mások életéhez, gazdagították mások tudását. Bizonyos, hogy lehetne statisztikát készíteni az összegyűjtött és továbbadott támogatásokról, a kiosztott javakról, a megszervezett programokról, a véghez vitt tanfolyamokról és táborokról. Impozáns jel lehet annak a sok tízezer embernek a száma is, akik az elmúlt három évtizedben kapcsolódtak a szervezet munkájához. A legfontosabb statisztikát azonban nem tudjuk számszerűsíteni, nem tudjuk a maga mélységében hány embernek alakult át az élete ezektől a találkozásoktól, hány és hány embert sikerült megtartani a nemzet közösségén belül, hány és hány embernek szolgáltak életre szóló élményekkel és útravalóval azok a programok, amelyeket a Rákóczi Szövetség szervezett, hány és hány ember kezébe adtak megfelelő eszközöket ahhoz, hogy szolgálhassák nemzeti közösségünket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szintén gróf Tisza István mondta a már idézett beszédében: „A nemzet olyan cél, amely felett magasabb célt hazafi nem ismerhet. Hazafi a maga eljárását a változó körülmények között mindig csak azon egy szempont szerint kell, hogy irányítsa: mi az, amit tőlem nemzetem fenntartásának, nemzetem erősbítésének, nemzetem szolgálatának érdeke követel.”

A nemzeti érdeket sokféleképpen fogalmazhatjuk meg. Vannak, akik gazdasági vagy akár üzleti érdekeket értenek rajta. Mások más nemzetek rovására akarnak terjeszkedni, a 20. században mi kaptunk ízelítőt abból, hogy milyen zsákutca volt ez az egész Kárpát-medence számára. A magunk részéről úgy gondoljuk, a legfontosabb, hogy a közösség, amelyhez tartozunk, együtt maradjon. Jó életet éljen és a jó élet jelent testi, szellemi, lelki vonatkozást is. Ezt csak akkor érhetjük el, ha tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk és merre tartunk. Tudjuk ezt egyénileg, de tudjuk ezt közösségként is. Ha nem tudjuk, akkor nem tartozhatunk össze, akkor nem tudunk részt venni egymás életében. Akkor képviseljük tehát jól a nemzeti érdeket, ha másokat is érdekeltté tudunk tenni annak sikerre vitelében, ezért néha küzdeni kell, de sohasem a küzdésért magáért, hanem mindig valamiért. A Rákóczi Szövetség az elmúlt három évtizedben nagyon sok nemes küzdelmet vállalt azért, hogy a magyar nemzetet szolgálja. A Rákóczi Szövetségről elmondhatjuk, hogy hozzátett a nemzet életéhez, a bajok felismerése után mindig nagyon gyakorlatias megoldásokat találtak, ösztöndíjakkal, pályázatokkal, könyvekkel és táborokkal segítették azt, hogy a magyar nemzet közös tudása megmaradjon és megerősödjön.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy megtiszteltetés, hogy valamilyen módon a magyar kormány is részese lehet a Rákóczi Szövetség küldetésének. Miniszterelnök-helyettes Úr részletesen említette, a kormány legfeljebb a kereteket tudja biztosítani, ezt tartalommal már a Szövetségnek kell kitölteni. Mégis támogatóként, partnerként büszkék vagyunk arra, hogy támogathattuk és támogathatjuk a Rákóczi Szövetséget, és azt tudjuk csak kívánni mindannyiunknak, hogy találkozhassunk ebben a kiváló körben a Szövetség hatvanadik, kilencvenedik és századik születésnapján is.

Köszönöm a figyelmet!